nekem 11 év sem volt elég, hogy megszokjam és elfogadjam azt, hogy a gyermek is lehet beteg. ennélfogva akárhányszor túleszi magát vagy megfázik egyfajta csendes magambanőrjöngős pánikrohamszerűn esem át. vége lesz ennek egyszer?
merthogy a frenetikus pizzabuli a csodálatos tortával és az ajándékba kapott több tonna csokoládéval megtette jótékony hatását, a gyerek vasárnap fájlalta a hasát. hétfő reggelre belázasodott, majd a semmiféle tünetet nem produkálva tartotta a lázát hétfőn estig. akkor már 38,8 fokos láza volt, én meg már azt fogalmaztam magamban hogy árpi beviszel minket a sürgősségre, ezt a mondatot, de nem tudtam ennél sem értelmesebben sem cizelláltabban sem diplomatikusabban... ezért nem mentünk. végül a gyógyszer a lázat levitte, a fosás elindult, és a beteg a gyógyulás útjára tévedt. ezért tegnap képes voltam vele hócsatázni, úgy hogy nincs kesztyűm.
hús vagyok, semmi kétség. egy paranoid, kicsit őrült hős.
hát persze, hogy hús... elég hülyén nézne ki az ember szalmával kitömve :D
VálaszTörlésegyszer régen elírtam a hőst, azóta nekem hús a hős. :-))
Törlésmert ez a billentyűzet, és az otthoni laptopomé nincs összehagnolva, bár át tudom állítani de valamiért mindenhol át kell állítani, vagyis böngészőben, szövegszerkesztőben, minden felületen külön....
szóval én örülök hogy nem így írom le azt a mondatot hogy mit sütsz kis szűcs hogy mit s-tsy kis sy\cs:-))
a standard beállítás az összekevert Z betűs billentyűzet, amúgy a hungarian 101-et használva helyén vannak a betük
VálaszTörlésköszi. amúgy tényleg igyekszem. :-)
TörlésNa megyek...eszek egy kis rántott hőst! :P
VálaszTörlés:-))
Törlés