a jelenlegi munkahelyem annyira rendes, mindent megtesz, hogy az elválás ne egy szomorú, könnyes búcsúban csócsosodjon, hanem egy pezsgőbontós, végrevégrevégre életérzés uralkodjon együntetűen a szüvemben.
amióta bejelentettem, hogy szépen lassan kivonulok az itteni életből azóta a munkám konkrétan megtriplázódott és napi szinten mennek az olyan jellegű fejetlen változtatások, amik minden rugalmasságomat próbára teszik. tegnap például csak 2 havi munkám ment a levesbe, amit kb 20 pedagógus és vagy 60 gyerek nyakába kell öntenem.
mondanom sem kell, hogy hihetetlenül nagyon nagyon várom a májust.